Ha házépítést tervezünk, vagy felújítjuk a meglévő lakóházunkat, lakásunkat, akkor lényeges kérdés, melyik fűtési rendszert érdemes kiépíteni.
Ma már nem éri meg a több évtizedes, korszerűtlen megoldásokat megtartani, mert számos sokkal jobban működő és energiatakarékosabb alternatíva bukkant fel a piacon.
Cikkünkben megnézzük, milyen fűtési módok érhetők el, és mi alapján tudunk dönteni.

Milyen típusú fűtési rendszerek léteznek?

Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat ismertetjük. Amennyiben kérdőjelek maradnak valakiben, nem érdemes ráérzésre választani. Szakembert megkérdezve - aki a konkrét körülményeket megvizsgálja - jobb döntést lehet hozni. Az erre fordított költség sokszorosan megtérül.

Hőszivattyús rendszer

A hőszivattyús fűtés egy rendkívül innovatív elven alapul, akár nagyon kevés kinti hőenergiából is ellátja a háztartást fűtéssel, meleg vízzel, igény szerint hűtéssel.
Igen kedvező fűtési költséggel számolhatunk havonta: amiért fizetni kell, az az áram, ami segít működtetni a rendszert. Ezt könnyedén fedezhetjük napenergiából, és így nullás számlához jutunk.
Többféle típus közül lehet választani. Léteznek geotermikus (talajszondás, talajkollektoros), víz-víz (talajvízből hőt nyerő) és levegő-víz hőszivattyúk.

A levegő-víz hőszivattyú, amelyet az Ariston kínál, gyorsan, egyszerűen beszerelhető, és már indítható is egy gombnyomással.
Jó tudni, a hőszivattyú beltéri egysége igényel egy kb 6-7 négyzetméteres helyiséget, ahol kellően szellősen elhelyezhető, így nagyobb lakásokban, családi házakban alakítható ki.

Kondenzációs gázkazán

A gázkazánok az utóbbi években komoly fejlődésen mentek keresztül. Jelenleg akkor engedélyezett beszerelésük új épületbe, ha zárt égésterűek és kondenzációs típusúak.
A nyílt égésterű változatok visszaszorulnak: ezek a modellek a belső tér levegőjét használják, ami esetenként szén monoxid mérgezéshez vezet.

Mit jelent a ‘kondenzációs’ kifejezés? A korábbi típusok 70/50°C-os vízzel üzemeltek, míg a kondenzációs készülékek 50/35°C fokos, alacsonyabb hőmérsékletű vízzel. Ezek a változatok sokkal gazdaságosabban üzemeltethetőek. A kondenzációs gázkazán akár 90% feletti hatásfokot is elér.
A cirkó-gázkazános fűtés a jelenlegi egyik legelterjedtebb, legbiztonságosabb fűtéstechnológia. Tömören úgy foglalható össze a működése, hogy a rendszer körbe keringeti a felmelegített vizet, amely eljut a radiátorokba. Ezt a rendszert relatíve olcsón beépíthetőnek tartják. De nem árt tudni, számos plusz költség merül fel, ami a kondenzációs kazánhoz járul: gázterv, kémény vételi és üzembe helyezési költség, valamint a kémény bélelés költsége.

Vegyestüzelésű kazán

A hagyományos, szilárd tüzelésű fűtési rendszerek közé sorolható. Ez a megoldás kielégítő alternatíva lehet akkor, ha - leginkább vidéken - könnyen beszerezhető vagy saját fával tudunk tüzelni.
Egy kandalló hangulatos kiegészítője lehet a meglévő fűtésünknek, ha sok fa van a kertünkben. Ez a típusú fűtés folyamatos felügyelet mellett használható.

Napelem, napkollektor

A napelem lényegében egy szilíciumból készült, félvezető alapú energia gyűjtő eszköz, ami áramot állít elő. Léteznek önellátó, autonóm és hálózatra visszatápláló rendszerek. Ez utóbbiaknál a fel nem használt napenergia - például nyáron - bejut a közös hálózatba, és ennek ellentételezéseként máskor kapunk plusz energiát a rendszerből.

A napkollektor egy másik berendezés, lényegében egy folyadék alapú hővezető közeggel ellátott rendszer, ami energiát gyűjt és folyadékot tud felmelegíteni. Az általa gyűjtött hő tárolható egy tartályban, melegvíz formájában.
Napenergia alapú fűtés esetén fontos, hogy a nyílászárók, a szigetelés kellően korszerű legyen.

Elektromos fűtés

Ezzel a fűtéssel az áram alakul át hővé. Konvektor, fűtőpanel vagy elektromos radiátor is lehet a hőleadás eszköze. Emellett elektromos kazánt is beszerelhetünk.
Ez a megoldás, ha a hálózati áramról működtetjük, meglehetősen borsos árú. Amivel ezt a fűtési módot megéri párosítva használni, az a napelem.
Azt is jó tudni, hogy energiahatékonysága nem túl jó, például a fűtőpanel esetében 1 kWh villamos energiából 1 kWh fűtési energia állítható elő. A hőszivattyú ezzel szemben 4-5 kWh energiát bocsát ki ugyanennyi áram felhasználásával.

Nem mindig igaz, hogy ‘csak egy konnektor’ kell az árammal való fűtéshez. Előzetesen meg kell vizsgálni az elektromos hálózat terhelési kapacitását, régebbi ingatlan esetén a falban levő vezetékek teherbírását. Nagy alapterület esetén akár hálózatbővítés is szükséges lehet, ami komoly költségekkel járhat.

Split klíma

A levegő víz hőszivattyúhoz hasonlóan a környezet levegőjének természetes hőenergiájával működik ez a megoldás. Nevezhető levegő levegő hőszivattyúnak is.

A kinti hőmérséklet a teljesítményt itt erősen befolyásolja, sokkal inkább, mint a hőszivattyúnál. Ez abban mutatkozik meg, hogy alacsony külső hőmérsékletnél a fűtési érték csökken, ha pedig mínusz fok van, a fűtés is leállhat.
Ami még negatívum, hogy a klíma, amikor megy, folyamatosan zúg, bár a modernebb készülékeknél a hanghatást már erősen csökkentették a gyártók.
A berendezés további jellemzője, hogy légmozgást kelt a benti térben, amit nem mindenki kedvel - nyáron ellenben jó hatású lehet -, emiatt a levegővel együtt körbe keringetett baktériumokra, gombákra, porra oda kell figyelni. A klíma használata csak akkor egészséges, ha rendszeresen, szakszerűen tisztítva van a gép belseje.
Ezt a fűtés típust elsősorban a hazainál melegebb éghajlatú országokban lehet sikeresen alkalmazni, idehaza kiegészítő fűtésként érdemes használni.

Infra fűtőfólia

Vegyes megítélésű, ám egyre sikeresebb idehaza ez a fűtési mód.
Beüzemelési költsége igen alacsony, és sokrétűen felhasználható: padló-, fal-, mennyezet fűtésként egyaránt. A fűtőfelület itt egy réteg hűtőtükörből, egy réteg fűtőfóliából és párazáró fóliából áll, ami a padlóra, mennyezetre stb helyezhető.
Pozitívuma, akárcsak a levegő víz hőszivattyúnak, hogy akár egy napon belül kialakítható a rendszer.
Hátránya az infra fóliával való fűtésnek, hogy elektroszmogot bocsát ki, ennek kiküszöbölésére egy további védő fólia réteget kell alkalmazni.
Másik negatívuma pedig az üzemeltetési költsége. Ennél magasabb fűtésszámlát lényegében csak a régebbi gázfűtéssel kapunk. Napelemmel viszont kombinálható, így sokkal gazdaságosabban működtethető.

Hogyan válasszunk fűtési rendszert?

Amikor a korszerű fűtéseket megismerjük és választanunk kell az opciók közül, akkor több tényezőt is figyelembe kell vennünk.
Ma már azt is érdemes szem előtt tartani, melyik megoldás előnyös a természet védelme szempontjából. A lakás, ház illetve a hozzá tartozó telek adottságai is meghatározóak. Kérdés például, kiépíthető-e kémény.

Melyik fűtési mód a legkedvezőbb anyagilag?

Az ár természetesen mindenkinek fontos kérdés. Pénzügyi oldalról nézve a gázkazánt szokták kihozni ‘győztesnek’, ám ez ma már inkább tévhit. Míg húsz éve igaz lehetett, azóta megjelentek kifizetődőbb megoldások.
Hőszivattyúval lekörözhetetlenül alacsony havi költséggel lehet fűteni. Az elektromos fűtés napelemmel kiegészítve szintén kedvezőbb anyagilag a gázfűtésnél. Ez utóbbi fűtési módot elsősorban azért tartják jó áron elérhetőnek, mert a beruházás, kiépítés költsége alacsonyabb.
Ám a megújuló energiára támaszkodó megoldások a kezdeti befektetés költségét garantáltan visszahozzák.

A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban hosszú távon mindenképpen figyelembe kell venni, hogy elérhetőségük csökkenni fog, mivel véges készletekről van szó, így áruk nőni fog. Szemben a napenergiával, amit áttételesen a hőszivattyú is használ.

A környezetbarát fűtési módok olcsóbbak lehetnek a támogatási lehetőségek miatt is. Mind az állam, mind az EU ösztönzi a zöld, megújuló energiára való átváltást a fűtés terén. Gyakorlatilag mindig van aktuális otthonfelújítási támogatás, pályázat, amivel a beruházási költségek akár 100%-ban fedezhetőek. Nagyon kedvező hitelkonstrukciókat is találunk.
A hőszivattyú emellett kedvezőbb GEO vagy H áramtarifával működtethető. Utóbbival a téli fűtésszámlánk akár a felére is csökkenhet.

Lényeges döntési szempontok a fűtési rendszer kiválasztásánál

Amikor választunk, alapvető kérdés, milyen célra és milyen körülmények között működik majd a fűtés.
A kiegészítő fűtésnél, illetve ha csak bizonyos időközönként - például nyaralóban - kell felfűteni a helyiségeket, akkor viszont gyorsan, jó választás lehet például az elektromos fűtés.
Ha korszerűtlen, vékony a ház szigetelése, rossz energetikai besorolás alá esik az ingatlan, akkor a gázkazán lehet összességében jó opció.
Azt viszont jó tudni, hogy azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait, azaz a BB szintet.

Fűtési rendszer kiépítése, illetve meglévő rendszerek korszerűsítése

A fűtési rendszerek kialakítása sok lépcsős folyamat.
A helyszín feltérképezése, az előzetes szakvéleményezés nagyban hozzájárul a sikeres működéshez.
Az engedélyeztetési körök bizonyos fűtési rendszereknél elengedhetetlenek. A gáz komolyabb engedélyeztetést igényel, emellett a talajszondás hőszivattyú, amelyik mélyen a földbe nyúlik és onnan veszi fel a hőenergiát, igényel külön vizsgálatot és engedélyt. Ezután indulhat maga a kiépítés.
Érdemes alaposan átgondolni azt is, hogy milyen fűtőtesteket használjunk. Ha felújításról van szó, szükséges-e esetleg cserélni a meglévő berendezéseket? Nagyon komfortos például a padló- vagy falfűtés, ám ha sok bútorunk van, ez nem igazán működik, hiszen a kanapé, szekrény hátát, alját melegíti majd a fűtés. Egy korszerű radiátor a legtöbb esetben nagyon jó opció.

Fűtés rendszer az Ariston kínálatából

A legelőnyösebb választások közé tartozik a hőszivattyús fűtés, azon belül is az Aristonnál beszerezhető levegő-víz elven működő hőszivattyú.
Tiszta, égéstermék mentes, biztonságos fűtést biztosít ez a rendszer. Mindössze pár óra a kiépítése, helyigénye a többi hőszivattyúhoz mérten kültéren kimondottan szerény.
Kombinálható korszerűbb radiátorokkal - kivéve, ha hűtésre is használjuk - és sugárzó fűtéssel, padló- mennyezet- falfűtéssel, fan coillal. Tehát beüzemelése nem igényli, hogy kicseréljük a fűtőtesteket, csöveket.
A havi fűtésre fordított költségünk visszaesik, ha hőszivattyúra térünk át, és emellett ez a megoldás rendkívül környezetbarát.
A fosszilis tüzelőanyagok árváltozásainak, illetve elérhetőségének sem vagyunk többet kiszolgáltatva, ha a környezetünkből könnyedén kinyerhető hőenergiával fűtjük-hűtjük az otthonunkat.