Mi a fenntarthatóság?

Manapság sok szó esik a fenntarthatóságról, amely kifejezés széles körben elterjedt, de az emberek nem mindig tudják, mit is jelent pontosan. A félreértések vagy a szó helytelen használatának elkerülése érdekében fontos tudni, hogy mi a fenntarthatóság, és mit jelent a mindennapi életben.

Ezután jobban tisztában lehetünk a fenntarthatóság valódi jelentésével annak minden ízében, helyesen értékelhetjük az információkat, és helyes döntéseket hozhatunk a mindennapi életben. Megnézzük, mit jelent a fenntarthatóság, és hogyan élhetünk fenntarthatóbb módon.

Mit jelent a fenntarthatóság?

Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a fenntarthatóság, figyelembe vehetjük az ENSZ által adott definíciót: "olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére". Ez a fenntartható fejlődésnek az ENSZ 2030-ig szóló menetrendjében szereplő értelmezésére vonatkozik, amely 17, globális szinten megosztott fenntarthatósági célt tartalmazó program.

A fenntarthatóság tehát egy olyan társadalmi-gazdasági modell, amely biztosítja a teljes lakosság jólétét, és csak a rendelkezésre álló és a megújulni képes természeti erőforrásokat használja fel, hogy a jövő generációi ugyanolyan életkörülményeket, jólétet és erőforrás-ellátottságot élvezhessenek. Ez a koncepció számos következménnyel jár az életünket érintő valamennyi társadalmi és gazdasági kérdésben.

Az emberek gyakran hajlamosak a fenntarthatóság fogalmát az emberi élet környezeti hatásaira korlátozni, ami túlságosan korlátozott, és nem vesz figyelembe más fontos szempontokat. Amikor fenntarthatóságról beszélünk, valójában a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra utalunk - három alapvető feltételre, amelyek a valódi fenntarthatóság eléréséhez szükségesek.

A fenntarthatóság e három különböző, de integrált dimenzióját fogjuk részletesen megvizsgálni.

Környezeti fenntarthatóság

Azzal kezdjük, hogy elemezzük, mit jelent a környezeti fenntarthatóság, azaz hogy mi a felhasznált és a bolygó által regenerálható erőforrások tökéletes egyensúlya. Ez az erőforrások minden típusára vonatkozik, mint például a kitermelt nyersanyagokra, a tengerekből halászott halakra és a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázokra.

A környezeti fenntarthatóság eléréséhez mindezen tevékenységeknek fenntarthatónak kell lenniük, például a halak halászata a halak szaporodási sebességnek és a tengeri élőhely egészségének megfelelő mennyiségű halat kell hogy jelentsen, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld CO2-felvevő képességének megfelelő mennyiségben történik. Egyértelmű, hogy a környezeti fenntarthatóság megköveteli a megújuló energiák használatára összpontosító fejlesztést, de az erőforrások újrahasznosítását, visszanyerését és újrafelhasználását segítő körforgáson alapuló, alacsony környezeti hatású folyamatokat is.

Társadalmi fenntarthatóság

A fenntarthatóság második dimenziója a társadalmi kérdés, amely a lakosság jólétére és a legkiszolgáltatottabbak védelmére vonatkozik. Ez a jövő generációira is vonatkozik, mivel a társadalmi fenntarthatóság elve az, hogy a jelenlegi jólét nem veszélyeztetheti az utánunk jövők jólétét. A gyakorlatban úgy kell élnünk, hogy tiszteletben tartjuk a közös előnyöket, biztosítjuk, hogy a teljes lakosság hozzáférjen az erőforrásokhoz, segítjük a legelesettebbeket, és mindenkinek ugyanazokat a jogokat garantáljuk.

Gazdasági fenntarthatóság

A harmadik dimenzió a gazdasági fenntarthatóság, azaz egy olyan fenntartható gazdasági növekedési rendszer elfogadása, amely a környezet védelme mellett az egész lakosság számára egyformán képes bőséget és jólétet teremteni. E megközelítés szerint a gazdaságilag fenntartható folyamat olyan, amely lehetővé teszi egy vállalat számára, hogy nyereséget termeljen, miközben egyidejűleg értéket teremt a társadalom számára, és nem károsítja a környezetet, illetve nem csökkenti a mások számára rendelkezésre álló erőforrásokat.

Miért fontos a fenntarthatóság?

A környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra való törekvés azt jelenti, hogy fenntartható fejlődési modellt fogadunk el annak érdekében, hogy a jelenkori generációk számára megkülönböztetés nélkül értéket teremtsünk, és biztosítsuk, hogy a jövő generációi is ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezzenek.

A nem fenntartható fejlődési modellek következményei reflektorfénybe kerültek, mivel számos súlyos problémát okoznak, mint például:

• Globális felmelegedés;
• Éghajlatváltozás;
• Környezetkárosodás;
• Súlyos társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek;
• Nem demokratikus hozzáférés az erőforrásokhoz;
• A bolygó kizsákmányolása a jövő nemzedékeinek kárára.

Hogyan éljünk fenntartható módon: 10 hasznos tipp

A fenntartható élethez egy sor olyan magatartásformát sajátíthatunk el, amelyek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot célozzák. Mindenekelőtt fontos, hogy képezzük magunkat, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, és alaposan értékeljük a termékek, szolgáltatások és folyamatok fogyasztásával kapcsolatos döntéseinket, hogy azok pozitív értéket teremtsenek a környezet, a társadalom és a gazdaság számára.

Íme, 10 olyan tartós szokás, amelyek megváltoztathatják és hozzájárulhatnak a hosszú távú fejlődéshez:

1. Csökkentse a mindennapi életben keletkező hulladék mennyiségét, válasszon olyan termékeket, amelyek újrahasznosítható és komposztálható csomagolásban vagy egyáltalán nem csomagolva érkeznek, és kerülje a felesleges termékek vásárlását.
2. Alkalmazzon fenntartható étrendet, amely túlnyomórészt zöldségekből áll, amelyeknek kisebb a környezeti hatásuk, és válasszon helyben termelt, szezonális élelmiszereket, lehetőleg biogazdaságokból és rövid ellátási láncokból.
3. Csökkentse a vízfogyasztását, például azzal, hogy a fürdés helyett a zuhanyzást választja, elzárja a csapot, amikor nem használja, és az esővizet hasznosítsa a növények öntözésére vagy a kertészkedésre.
4. Használjon otthon megújuló energiaforrásokat, például fotovoltaikus rendszert a fenntartható villamosenergia-termeléshez vagy napkollektoros rendszert a használati melegvíz előállításához anélkül, hogy üvegházhatású gázkibocsátást okozna.
5. Válasszon rendkívül energiahatékony rendszereket, például kondenzációs kazánt a régi gázkazán helyett vagy hőszivattyút.
6. Csökkentse saját karbonlábnyomát, energiatakarékosságot célzó szokások bevezetésével, például alacsony fogyasztású LED-izzók beszerelésével vagy fenntartható közlekedési megoldások, elektromos járművek vagy tömegközlekedés választásával.
7. Vásároljon méltányos kereskedelemből származó termékeket, amelyek biztosítják a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását, például tisztességes árat fizetnek, és elősegítik az egészséges és környezetkímélő munkakörülményeket.
8. Becsüljük meg azokat a vállalatokat, amelyek világos és mérhető fenntarthatósági stratégiával rendelkeznek, azaz amikor az üzletük képes közös előnyöket teremteni a kollektíva számára, és hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődéshez.
9. Támogassuk az olyan fenntarthatósági politikákat, amelyek az éhezés és az alultápláltság csökkentésére, a nemek közötti egyenlőségre, a kiszolgáltatottak megfelelő jólétére, a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi szolgáltatásokra és a jó minőségű, igazságos és befogadó oktatásra törekszenek.
10. Támogassuk a városok fenntarthatóbbá tételét célzó projekteket, például a levegőminőség javítását, a hulladékgazdálkodás optimalizálását, a társadalmi befogadás elősegítését, valamint a városok és a vidéki területek közötti pozitív és fenntartható kapcsolatok előmozdítását célzó programokat.

Természetesen bármilyen szinten hozzájárulhat a fenntarthatósághoz, az egyszerű fogyasztási döntések meghozatalától kezdve a megújuló energiákba való befektetésen és a zöld rendszer vásárlásán át egészen a fenntarthatóság helyi, nemzeti vagy nemzetközi szintű előmozdításában való aktív részvételig.